1221-ben Nerde néven említik elõször. Nagynarda római katolikus temploma a 13. században épült, eredetileg Szent János tiszteletére szentelték. A templom 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már állt. A falut 1322-ben Narrad, 1333-ban Nerada néven említik. Kis és Nagynarda külön 1440-ben Kysnarda, illetve 1443-ban Nagnarda alakban szerepel.
Vályi András szerint “NÁRDA. Kis, és Nagy Nárda G. u. K. Nassing. Két horvát falu Vas Várm. Kis Nárdának földes Urai G. Zichy, és több Uraságok, fekszik Csemhez nem meszsze, és annak filiája, Nagy Nárdának pedig földes Ura H. Batthyáni Uraság, fekszik Rohontzhoz egy mértföldnyire, lakosaik katolikusok, és másfélék, földgyeik közép termékenységûek, réttyeik jók, fájok tûzre, és épûletre van, piatzozások Rohonczon, és Kõszögön.”
Fényes Elek szerint “Kis-Nárda Klein Nahring, horvát falu, Vas vármegyében, 120 kath. lak. Nagy-Nárda, horvát falu, Vas vmegyében, Szombathelytõl 1 1/2 órányira: 389 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Erdeje, legelõje jó. Földe középszerü. F. u. gr. Batthyáni Gusztáv.”
A Magyarország vármegyéi és városai sorozat Vas vármegyérõl szóló Borovszky Samu által szerkesztett részében ez szerepel:”Nagy-Narda házainak száma 75, a lakosoké 480, a kik mindannyian horvátajkúak és r. kath. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1642-ben már virágzott. Temploma régi és kõfallal van körülvéve. A rohonczi uradalomhoz tartozott.”
1910-ben Kisnardának 212, Nagynardának 470, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A falut a trianoni békeszerzõdés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába. (ld. még soproni népszavazás/További népszavazások a soproni siker nyomán ). A két települést 1950-ben egyesítették. 1951. február 18-20. között Karádi Katalin Frank Irma barátnõjével és Mohácsi Ilona öltöztetõnõjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével két nardai embercsempész segítségével Felsõcsatár és Narda között szökött át Csém községbe.
2013. október 19-én felavatták a Csém és Narda közötti 2 km-es kerékpározható utat, és kerékpáros pihenõt, látványtóval Kisnardán. A falu 2011-es népszámlálása szerint 469 lakosából 216 horvát, 10 német nemzetiségû.