Júliusi szentmisék időpontjai

"Ha az emberre valaki szeretettel néz, az olyan, mint a napfény, amely az alvó magot kihozza a földből. (...) Télen miért nem virágzik a cseresznyefa? Mert nem látja értelmét a kibontakozásnak, tudja, hogy a fagy elpusztítaná a szirmait, nem bízik a környezetében, érzi, hogy veszélyben van. Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó, de ha nincs, aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad."
Böjte Csaba letölthető

oldlara felrakni

Narda nagyjából 10 kilométerre van Szombathelytől az osztrák határ mellett. Tipikus kis falu, katonás sorba rendezett házakkal, és egy nagyon bájos látványtóval, aminek a közelében még szürke marhákat is lehet látni. A település neve a szláv Nerada személynév módosult alakja, mivel eredendően ez egy horvát falu. A krónikákban 1221-ben tűnik fel először, akkor még Nerde néven. A 13. században Szent János tiszteletére templomot szenteltek Nagynardán, de a pápai tizedjegyzékben az első bejegyzés 1332-re datálható. 1322-ben Narrad, 1333-ban már Nerada néven említik, míg 1440-ből Kysnarda, illetve 1443-ból Nagnarda elnevezések is fellelhetőek. 1910-es adatok szerint Kisnardának 212, Nagynardának 470 jobbára horvát lakosa volt, majd a trianoni békeszerződés mindkét falut Ausztriának ítélte. Hűséges falvak révén az 1923-as népszavazás után visszakerültek Magyaroszághoz. A két falu végül 1950-ben egyesült. Azért a csillogás sem kerülte el Nardát, hiszen 1951. február 18. és 20. között Karádi Katalin barátnőjével, Frank Irmával, öltöztetőnőjével Mohácsi Ilonával és a kor híres táncdalénekesével, Lantos Olivérrel szökött át Csém községbe, Felsőcsatár és Narda között, két nardai embercsempész közreműködésével. De 1990-től egészen haláláig Nardán lakott Károlyi Pál, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző is.

Narda Szombathelytől 10 km-re nyugatra, a magyar–osztrák határ mellett fekszik. Kisnarda és Nagynarda egyesítése 1950-ben történt meg. Nagynarda római katolikus temploma a 13. században épült, eredetileg Szent János tiszteletére szentelték. A templom 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már állt. A templomot keleti irányban barokkstílusban bővítették a XVII. század végén. 1674 előtti újbóli felszentelésével kapta a mai - Szent Kereszt Felmagasztalása - titulusát. Orgonáját 1926-ban építették, harangjai 1869-ben és 1921-ben készültek. Próba cikk